"Ha teljesen meg�rted a 2001-et, akkor elt�vesztett�k a c�lt. Sokkal t�bb k�rd�st akartunk feltenni, mint amennyit megv�laszoltunk." - mondta Arthur C. Clarke, a 2001: �rod�sszeia �r�ja. A film k�sz�t�s�nek id�szaka, a hatvanas �vek k�zepe, a v�zi�k kora. Egym�st �rt�k az �r megh�d�t�s�r�l sz�l� szovjet �s amerikai h�rad�sok, �s nem sokkal a film bemutat�sa ut�n lesz�llt az els� ember a Holdra. Kubrick, Clarke �s munkat�rsaik e kor eml�km�vek�nt, a korszer� tudom�ny �s a val�szer� fikci� gazdag fegyvert�r�t felhaszn�lva, nagyl�pt�k� technikai �s m�v�szi ut�pi�t alkottak, amellyel a vil�g most pr�b�l meg komoly vagy ironikus form�ban elsz�molni. A nyitott k�rd�seket a sci-fi rajong�k mellett a tud�sok is �jb�l k�r�lj�rj�k: Mi hi�nyzik m�g ahhoz, hogy a komputerek HAL 9000-hez hasonl�an sz�jr�l tudjanak olvasni? Mi sz�ks�ges ahhoz, hogy a filmben elhangzott p�rbesz�deket folytathasson ember �s sz�m�t�g�p? Lehetnek-e a komputernek �rzelmei?
A v�laszok ma m�r t�bb ter�leten nem sokkal l�pik t�l a val�s�g hat�r�t. 2001-ben az elk�pzeltn�l j�zanabb korba �rkezt�nk: az �r megh�d�t�s�ra, az emberi hat�rok kiterjeszt�s�re ir�nyul� v�zi�kat elnyomja a kl�noz�s �s az �vegh�zhat�s - v�lt vagy val�s - r�mk�pe. A temp�t a (v�lt vagy val�s) tudom�nyos �s gazdas�gi sz�ks�gszer�s�g dikt�lja, mik�zben a tudom�nyos fikci� �titatja mindennapjainkat. A science fiction k�pi vil�ga mai k�rnyezet�nk egyik meghat�roz�ja - a filmek, komputerj�t�kok, a napi sci-fi-szappanoper�k, a design egyes elemei, az egykor a tudom�nyos-fantasztikus irodalomb�l �s filmekb�l megismert t�rgyak �s technikai eszk�z�k, a komputerek �s az Internet n�lk�l napjaink ma m�r elk�pzelhetetlenek.
A magas m�v�szet mostohagyerek�nek sz�m�t� science fiction hasonl� - b�r gyakran k�tesebb �rt�k� - szabads�got �lvez, mint a tudom�nyt �s fikci�t m�s ir�nyb�l megk�zel�t� m�diam�v�szet.

A ki�ll�t�s tekinthet� a science fiction m�faj�val folytatott asszoci�ci�s j�t�knak. A bemutatott m�vek nyitva hagyj�k a k�rd�st, hogy a gyakran m�giap�tl�knak tekintett tudom�nyos fikci� a kor tudom�nyos eredm�nyeit felhaszn�lva csup�n a jelenr�l fest-e k�pet (ironikus fikci�), vagy ugyanebb�l kiindulva egy lehets�ges j�v�t �r le (funkcion�lis fikci�). A m�v�szek �ltal l�trehozott munk�k �gy szeml�lhet�k, mint a Fikt�v J�v� M�zeum�nak ki�ll�t�si t�rgyai: j�t�kok, tudom�nyos k�s�rletek, mesters�ges l�nyek, szimul�ci�s k�zpont, rekonstru�lt tal�lm�ny - ak�r egy k�z�s t�rbe ker�lt technikai �s m�v�szeti gy�jtem�ny.
A ki�ll�tott m�vek egyik legjellemz�bb k�z�s von�sa a j�t�koss�g mellett az interaktivit�s, valamint a hang �s a k�s�rleti zene fontos szerepe. Az egyes m�vek a zenei kifejez�s, a mozg�s �s a fikci� fogalm�nak k�l�nb�z� megk�zel�t�sei alapj�n tematiz�lhat�k.

Atau Tanaka �s Kasper Toeplitz Glob�lis h�rja a ki�ll�t�s technikailag leg�sszetettebb m�ve - val�szer� fikci�. Ravasz Andr�s tudom�nyos k�s�rletek eredm�nyek�nt sz�nes zajokat hoz l�tre, mellyel egy �vsz�zados m�v�szeti trad�ci�hoz kapcsol�dik. R�v�sz L�szl� L�szl� a fikci� hagyom�nyos m�faj�t eleven�ti fel, az ezoterikus elemeket sem mell�zve. Egy lehets�ges j�v� m�ltbeli t�rt�nete megszakadt, t�red�kekb�l pr�b�lja �jj��p�teni. Gy�rfi G�bor mai szemsz�gb�l n�zve antitudom�nyos j�v�k�pet hoz l�tre - b�r nyitva hagyja a lehet�s�get, hogy v�z alatt lebeg� figur�ja kiz�r�lag term�szetes szervekkel rendelkezik-e. Magali Desbazeille a bels� �s k�ls� hangok k�zti �sszhangzatot mutatja be, melyben a n�z� kil�pni k�nyszer�l megszokott helyzet�b�l. KissP�l Szabolcs k�s�rlete a t�v� elektrosztatikus vonz�s�val a mikrofikci�/mikrom�gia k�r�be sorolhat�. Schneemeier Andrea �s Szauder D�vid install�ci�ja a - science fiction filmekb�l ismert - �rhaj�skik�pz�k orvosi laborat�rium�t id�zi. J�lius Gyula az ironikus fikci� k�pvisel�je, a minket k�r�lvev� sci-fi-mediatiz�lt vil�g torzk�p�vel szembes�t. Masaki Fujihata a j�t�kos fikci�n t�l, a zene �s a k�p interakci�j�t �ll�tja k�z�ppontba.

A fikci� teh�t sokf�le lehet, de tal�n nem lenne szabad j�vend�mond� k�pess�ge szempontj�b�l meg�t�lni: Kubrick �ll�t�lag biztos�t�st k�v�nt k�tni a Lloyd�s t�rsas�gn�l arra az esetre, ha a film bemutat�j�ig m�s bolyg�r�l l�togat�k �rkezn�nek a F�ldre. A fikci� j�t�koss�g�t n�ha nem �rt komolyan venni, b�r a t�rsas�g akkoriban nem v�llalta a szerz�d�st.



M�lyi J�zsef