Masaki Fujihata - Kiyoshi Furukawa - Wolfgang M�nch Small Fish/Halacska Interakt�v install�ci�, 1999 Az absztrakt expresszionizmus vil�ga, melynek �tt�r�je a huszadik sz�zadi zen�ben Sch�nberg, a k�pz�m�v�szetben Kandinszkij volt, most konkr�t form�ban juthat kifejez�sre a komputertechnol�gi�nak �s az interakt�v m�di�nak k�sz�nhet�en. M�ra hozz�szoktunk, hogy a zen�vel kapcsolatban pontokra �s vonalakra gondoljunk, de m�g mindig a k�pzelet�nket kell mozg�s�tanunk ahhoz, hogy a festm�nyben meghalljuk a zen�t. Val�j�ban a m� arr�l sz�l, hogy haszn�lnunk kell a fant�zi�nkat, ha �rezni akarjuk a muzsik�t. Ha festm�nyekr�l sz�l� filmet n�z�nk zenei al�fest�ssel, az csak a k�pzelet�nket sz�k�ti be. Ennek a m�nek els�dlegesen az "interaktivit�s" a t�m�ja. A szemiotikai elm�letben az �rtelemalkot�s a jel�l� k�dok k�lcs�nhat�s�t felt�telezi. Ha k�pesek vagyunk egy olyan teret l�trehozni, amelyben a fest�i elemek (pontok, vonalak, �s sz�nek) teremtette jelent�s interakci�ba l�p a hangszerek hangsz�ne �s hangmagass�ga �ltal l�trehozott jelent�ssel, lehet�v� v�lhat, hogy pontosan �rz�kelhess�k az absztrakt jelent�s ter�t, valamint konkr�t tapasztalatot nyerhess�nk r�la. A l�nyeg az, hogy ne mer�lj�nk bele egyfajta, csak az agyra korl�toz�d� interakci�ba, miut�n a festm�ny minden egyes r�szlet�t megfejtett�k, (�gy, ahogy esetleg egy festm�nyt n�zn�nk), hanem a jelent�st a k�pekkel val� k�zvetlen interakci�b�l bontsuk ki. A gondolat nem a tapasztalatot k�veti, hanem a tapasztalat maga. Ez az interakt�v k�rnyezet alapfelt�tele. A mi "Kishalunk" egy ilyen t�r l�trehoz�s�ra tett k�s�rlet. A sz�m�t�g�p elektronikus v�szn�n elhelyezett pontok �s vonalak a zenei jel�l�rendszer elemeit magukba foglalva az interakt�v hangk�pz�s eszk�z��l is szolg�lnak. A n�z�nek kezdetben �rtelmez�si neh�zs�gei t�madhatnak a k�perny�n l�that� �br�k k�l�nb�z� jelent�s�t illet�en, de ezek a jelent�sek fokozatosan letisztulnak, amint mozgatni kezdi a form�kat. V�gs� soron a n�z� �ltal keltett hangszekvenci�k zenek�nt hatnak. (Mindenesetre tudjuk, hogy agyunk mindig megk�s�rli kisz�rni a zen�t a zajb�l. Az a m�d, ahogy az emberek hallani kezdik a zen�t, zenei kult�r�juk �s m�velts�g�k mutat�ja.) A jelent�s kutat�sa sokkal �sszetettebb itt, ahol a zene hozz�ad�s�val a puszta "szimb�lumok" f�l� emelkedik. A mozg�sb�l �s a zen�b�l fakad� �r�m finoman egym�sba simul egy k�z�s sz�lamban. Sok sz� esik manaps�g a sz�m�t�g�pes interakt�v m�v�szet v�gtelen lehet�s�geir�l. Az alkot�elemek eg�sz sor�nak szabad kombin�ci�ja bizarr �s kisz�m�thatatlan t�rt�n�sekkel lep meg benn�nket. Ez tal�n igaz, ha a laborat�riumi k�r�lm�nyeket vessz�k alapul, de eg�sz m�s dolog v�letlenszer� t�rt�n�seket l�trehozni �s mindezt a k�z�ns�g sz�m�ra m�v�szetk�nt t�lalni. Projekt�nkben �gy gondoltuk, k�l�n�sen fontos, hogy megtal�ljuk a m�dj�t, mik�nt hat�roljuk k�r�l minden egyes �sszetev� h�tter�t �s a benne rejl� lehet�s�get a jelent�salkot�s �rdek�ben. Az id�vel megmutatkoz� �sszef�gg�sek b�v�lete abb�l a rendk�v�li �sszetetts�gb�l fakad, amely m�g a szigor� k�t�tts�gek rendszer�ben is felmer�lhet. A "Kishalat" �gy tervezt�k, hogy haszn�l�i a Furukawa �ltal javasolt zenei strukt�r�t �ppen ezeknek a megk�t�seknek k�sz�nhet�en �rtik meg. Ism�tl�sek, emelked� �s ereszked� hangsorok, a zongora jobb �s bal oldala - minden klasszikus zenei strukt�ra - kihallhat� a k�oszb�l. De b�rmilyen m�rt�kben manipul�ljuk is �ket, sosem forrnak �ssze t�k�letes zen�t l�trehozva. Az �sszhat�st tekintve olyan ez, mintha egy gyermek kez�t a rohan� patakba dugva pr�b�lna halat fogni.